Szervezet közlemény

George Taylor Denfield megyét járta

George Taylor folytatja a kampányt, de most Denfieldbe ment, amely második megyeként fog arról szavazni, hogy ki legyen a Reform Párt elnökjelöltje. Elsőként Salt Lake Citybe látogatott el a politikus, ahol nagyon sokan várták már. A helyi tömegek előtt arról beszélt, hogy ha sikerül győznie, akkor a fő gazdasági programja a költségvetési kiadások lefaragása lesz. „Ilyen nehéz helyzetben, mint amiben most vagyunk, megengedhetetlen a deficit, azt minél hamarabb csökkentenünk kell.”

Később a helyi kultúrházban összegyűlt választók előtt méltatta az ország függetlenségét kiharcoló tömegeket. „Amikor megtörtént ez a történelmi lépés, engem elöntött a hazafiasság. Ugyanis egy nagyon régi álom valósult meg azzal, hogy most már minden értelemben a saját utunkat járjunk.” Ugyanakkor megerősítette, hogy nem kívánja az Egyesült Államokkal felrúgni a jó kapcsolatot. „A feladatom az lesz, hogy Truman elnök úrral olyan megállapodást köthessünk, amely mindkét fél igényeit kielégíti.”

A konzervatív politikus kampányát Warwickben folytatta, ahol nagyon sokan összegyűltek, ezért kétnapos programja nagyon szoros lett. A reggelt a város egyetemén kezdte, ahol a hallgatókkal és oktatókkal beszélt, majd részt vett egy órán is, hogy személyesen tapasztalhassa meg a viszonyokat. „Mint egykori egyetemi tanár, én magam is tudom, hogy ez egy nehéz szakma, és hogy az oktatás nagyon fontos a fiatal generáció számára. Ezért is támogatom, hogy minél többen szerezzenek diplomát a fiatalok közül.”

Délben helyi vállalkozókkal ebédelt együtt, ahol a gazdasági kérdések kerültek terítékre. Mint említette is: „Csak nekem van olyan mindenre, így a gazdasági és a fiskális kérdésekre is kiterjedő programom, ami elnyerheti az Önök támogatását is.” Megemlítette, hogy egy olyan gazdasági csomagot fog megválasztása esetén, amely élénkíti a gazdaságot, helyzetbe hozza a vállalatokat, és nem fogja előnytelen adókkal visszafogni a növekedést. „Azon fogunk dolgozni, hogy Önöknek könnyebb legyen, mert akkor milliók fognak jobban járni.”

Délután megtartotta az egyik gyűlését, a város északi részén lévő színházat bérelte ki a T-Team. „Nagy öröm, hogy ennyi választópolgár és érdeklődő eljött, hogy engem hallgassanak…pedig nem vagyok érdekes, mint gondolják” – a szarkazmusán aztán jót nevetve a közönség oldottabbá vált, de ekkor komolyabb témát kezdtek boncolgatni. A közel háromnegyedórás beszédjében érintette a legfontosabb témákat, lehetőséget adott helyi eltökélt reformpártiaknak, hogy kérdezzenek vagy, hogy elmondják a véleményüket.

Este az egyik helyi általános iskolában találkozott tanárokkal és szülőkkel, és körülbelül ötven ember előtt ismertette, hogy az oktatásban mit kellene tenni. „A legfontosabb, hogy az állami intézmények kapjanak támogatást, és az állami intézmények továbbra is kormányzati kézben maradjanak. „Ugyanakkor a magániskolák ellenében nem lehet az állami iskolákat helyzetbe hozni, mert az diszkrimináció. Meg kell hagyni a szülőknek, hogy a gyermekeiknek olyan intézményt válasszanak, amilyet szeretnének.”

Másnap reggel a mormon egyház vezetőivel találkozott, a sajtó kizárásával. Az egyórás megbeszélés után az egyházi vezetők és George közös sajtótájékoztatót tartott, ahol az elnökjelöltségért küzdő jelölt kiemelte, milyen fontos számára a mormon egyház. „Habár az egyik legfiatalabb felekezetről beszélünk a keresztény irányzaton belül, mégis olyan fontos, évszázados értékeket közvetített és közvetít, amely nélkül a társadalmunk ma sokkal rosszabb helyzetben lenne. Ezért is tartom fontosnak a mormon erkölcsök képviseletét.”

Délelőtt a város nyugati részén lévő idősek otthonába látogatott el, ahol kimagaslóan magas a veteránok száma, akiknek egy nagy része rokkant. Másfél órán át beszélt az idősekkel, kérdezte meg őket életükről, emlékeikről. A jelenlévő újságírók előtt megjegyezte: „Nagyon fontos, hogy az idős korosztályról megfelelően gondoskodjunk, hiszen sokat tettek értünk életük során. Kifejezetten nagy megbecsülést érdemelnek azok a veteránok, akik vagy az első, vagy a második vagy mindkét világháborúban harcoltak a szabadságért.

Délben munkaebédet tartott a T-Team tagjainak, akikkel a város északi részénél lévő kifőzőben ebédeltek, hogy megismerhessék, mi érdekli a helyieket. „Nagyon tanulságos volt ez nekem, hiszen a helyi dolgozók mindennapjaiba nyerhettem betekintést. Megtudtam, mennyire megkeseríti életüket a gazdasági recessziós és a magas adók. Éppen ezért úgy vettem észre, hogy örömmel fogadták az adópolitikai terveimet.” Thomas Benneth, a T-Team denfieldi vezetője is eredményesnek mondta az eddigi kampányukat, „amelyet a választás napjáig, majd aztán George Taylor elnökké választásáig fogunk folytatni.”

Délután a baseball-pályán gyűltek össze a támogatók, ahol egy újabb politikai gyűlést tartott. Itt főleg a kereszténység kérdése került elő. „Annak ellenére, hogy Mason Warding nem tart kereszténynek, szerintem az életem nem ezt tükrözi. Kiváló neveltetésben részesültem, van egy gyönyörű és odaadó feleségem és két nagyszerű fiam. Büszke vagyok rájuk, és arra is, hogy mi mindnyájan Isten útját járjuk. A tábornok kereszténynek vallja magát, és üzennék neki pár szót: alázat, szerénység, buzgalom és istenfélés.”

 Este pedig megtartotta az addigi legtöbb embert vonzó gyűlését. „Amikor ideérkeztem, még nem ismertem Önöket, nem ismertem igazán Warwickot. Ma már tudom, hogy ez a város az egyik gyöngyszeme egész Cironiának.” A gyűlésen emlékeztette a külpolitikai elképzeléseire is a választókat. „Én teljes mértékben támogatom Izrael állam létrejöttét, egyetértek abban is, hogy Nagy-Britanniának végre le kellene mondani a területekről, de a háborút nem tudom támogatni. Pacifista vagyok, és számomra minden kioltott emberélet bűn, hiszen keresztény ember vagyok.” A végén hozzátette, még visszatér: „Nem utoljára voltam itt, találkozunk még! Isten áldja Cironiát, Isten áldja Warwickot!”

A denfieldi kampány során meglátogatta Orem városát is. Itt megkoszorúzta a ciron mormonoknak állított emlékoszlopot, amelyet 1873-ban állítottak, amikor keresztény szélsőségesek öltek meg harmincöt mormont, mert nem változtattak erőszakra se vallást. „Az oremi mormonok egy nagyon fontos és alapvető jogot közvetítenek 1946-ban is nekünk: a vallási és felekezeti szabadság fenntartását.” George szerint a progresszívak bizonyos képviselői nem akarják ezt megtartani, sőt a keresztény felekezetek ellen is lépéseket tennének. „Ezt nem fogjuk megengedni!” – mondta.

St. George városában egy rövid időre állt meg, hogy gyűlést tartson. Itt a kommunizmus veszélyeiről beszélt. „A kommunizmus nemzetközi és nemzetbiztonsági veszélyeit mérlegelnünk kell, de nem fogom hagyni, hogy embereket figyeljenek meg akkor, ha a bűnösségükre semmilyen jel nincs. Nem hagyom, hogy embereket véleményük miatt akadályozzanak az alapvető szabadságjogaikban. Mason Warding azt venné el, amit az Alapító Atyák szereztek meg nekünk vér és verejték által.” Szerinte a valódi veszélyt kell felmérni és stimulálni.

A kampánykörút utolsó települése Wes Jordan volt, itt az ország szuverenitásának a kérdése került elő. „Ahhoz, hogy a függetlenségünk teljesen megvalósuljon, nemcsak diplomáciai, jogi, de gazdasági értelemben is el kell válnunk az Egyesült Államoktól. Ez azt jelenti, hogy a dollár megmaradna, viszont leválna az amerikai dollárról, és saját jegybankunk nyomtatná azt.” Emellett fontosnak tartja azt is, hogy önálló és ütőképes hadseregünk legyen, hiszen „másképp nem fogjuk tudni megvédeni ifjú demokráciánkat a rá leselkedő veszélyektől.